2031/2032
Magyar Bajnok, Magyar Kupa, Liga Kupa Szuper Kupa
Európa Liga negyeddöntő
Lement a 2031/2032-es szezon is, ahol az utóbbi évek leggyengébb nemzetközi kupaszereplésünket produkáltuk. Akár kezdhetném minden bejegyzésemet a következő mondattal: "Idén ismét nem talált kihívóra a Fradi a magyar bajnokságban.". A dobogó második fokán az Újpest végzett, immár 9. alkalommal a 18 éves pályafutásom alatt. A Soroksár együttese (egyben fiókcsapatom) meglepően jól zárja az átigazolási időszkokat, s emellett anyagilag is nagyon megerősödtek, mióta a görög nemzetiségű tulajdonosuk van. Ennek ellenére az eredményeik inkább egy középcsapat képét mutatják, pedig egy nemzetközi kupaszereplés biztosan sokat javítana a már most sem elhanyagolható reputációján.
Mivel a bajnoki elsőség már a 23. fordulót követően szinte biztossá vált (számos elhalasztott mérkőzésünkkel is az élen voltunk), ezért igyekeztem új formációkat kipróbálni és kevés játéklehetőséggel bíró játékosokat pályára léptetni. Így sajnos a veretlen bajnoki cím idén elmaradt.
Minden magyar kupát sikerült elhódítanunk, ami az utóbbi pár évben nem jött össze. Talán dacból (nem túl szép nemzetközi kupaszereplés), vagy a nagyobb koncentrációnak köszönhetően teljesült ez a feladat.
Mint már említettem, a nemzetközi kupaszereplésünk nem sikerült fényesen. Ugyanis a Bajnokok Ligája csoportkörben az utolsó mérkőzésen sikerült kiharcolnunk az Európa Ligában való indulás jogát. Tulajdonképpen a szerencse sem állt a mi oldalunkon, ugyanis a második Napoli és PSG meccset is megnyerhettük volna, de a sorozatos sérülések és a szerencsétlenül bekapott góloknak köszönhetően csak a másodvonal maradt számunkra a tavaszi folytatásra.
Viszont úgy voltam ezzel a lehetőséggel, hogy akár még jól is elsülhet. Ha anyagilag nem is kifizetődőbb az Európa Ligában játszani, azonban kupát nyerve nem csak a kupák számát növelhetnénk, hanem a reputációnk szintjét egyaránt. De sajnos ott a negyeddöntőben jó formában lévő Bayern Münich-t kaptunk ellenfélnek, akik nehezen, de megállítottak minket.
Az átigazolási szezont sikeresnek nevezhetjük, hiszen 76 millió euró profitot termeltünk játékostranszferből. A dél-amerikai kapus, akit közül 10 millióért (+további záradékok növelik ezt az összeget) igazoltam, hosszú távra érkezett a csapathoz. Tehetsége és kvalitása egyaránt magabiztos vázat ad az elkövetkező évek csapatszerkezetének. Kenny McKenzie-ből reményeim szerint nagy játékos fog válni. Sajnos kényszerűségből ismét meg kellett válnom egy kulcsjátékosomtól, aki hónapok óta új kihívásra várt. Ezért a legnagyobb kínált összegre rábólintottam.
Kiemelném még a
A szezon befejeztével nyilvánosságra kerültek a csapattal kapcsolatos frissített listák.
A szezon végén értelemszerűen engem választottak az év edzőjének. :)
Illetve a Fradi merchandise értékesítései.
De ami igazán nagy öröm számomra, hogy a fiatal csatáromat, Nagy Zsoltot a legígéretesebb európai játékosnak választották.
Emellett hosszú évtizedek után újra aranylabda jelölést kapott egy magyar játékos Bardi Gábor személyében. S eme elismerés mellé még be is választották az év világválogatottjába is.
Viszont az Európa Bajnokságot követően 30 évesen, 97 válogatottsággal a lábában visszavonult a nemzeti válogatottól, hogy ezentúl a Fradira tudjon koncentrálni.
Magyarország az Európa Bajnokságon
A csoportkörben (Spanyolország, Franciaország, Szlovákia) harmadik helyen végezve a belgákkal kerültek össze a kieséses szakaszban. Szoros meccsek játszódtak le a két nagy válogatottal, csak sajnos még ez sem volt elég a pontszerzéshez. Viszont az utolsó forduló sorsdöntő volt a szlovákok ellen.
A szlovák győzelmet követően nem kis meglepetésként a magyarok jutottak tovább a magyar-belga párosításból.
Azonban a lendület a negyeddöntőig tartott, ahol egy kiélezett 1-0-ás meccset követően búcsúzniuk kellett az Európa Bajnokságtól.
A menetelésből több Fradi játékos is kivette a részét. Ez esetben a kulcspasszokat adó- és a sikeres passzokat végrehajtó játékosok listáját érdemes egy pillanatra megtekinteni. De nem szabad elmenni a Manchester United játékosa, Lázár Dávid és a szintén az angol bajnokságban játszó (ex Manchester United-es) Duró Richárd teljesítménye mellett sem.
Egyedül csak azt sajnálom, hogy esélyem sincs megpályázni a Magyar Válogatott kispadját. Hiszen a vezetőség nem híve a gyakori változtatásoknak. Dárdai Pál után a jelenlegi edző tartja a frontot. S nem is olyan rosszul.
