KÁOSZ

A cím jól körülírja a 2021/2022-es szezon második felét. De addig is az előző pár évről néhány szóban. Egyszer minden sorozat megszakad. Jobbik esetben nem jár drasztikus következményekkel. 49 bajnoki meccs alatt nem találtam legyőzőre, ami a keretet és a bajnokságot tekintve nem akkora teljesítmény. Ám mégis megerősít abban, hogy a jó úton haladok.

2019/2020

Magyar Bajnok, Szuper Kupa,
Liga Kupa, BL negyeddöntő

Az évek óta tartó európai kupaszereplésünk végre új szintre emelte a magyar bajnokságot. Ezzel közelebb érve a nagyokhoz. A csapat pedig egyre közelebb van az áhított európai csúcshoz.

A bajnoki arany mellé begyűjtöttük a Liga Kupa aranyérmet is.

A 2019/2020-as szezon hozta meg az újkori Ferencváros eddigi legsikeresebb európai kupaszereplését. Hiszen bejutottunk a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe, ahol az Everton-on már nem sikerült túljutnunk.

2020/2021

Magyar Bajnok, EL elődöntő

Az előző évi BL sikeres menetelést figyelembe véve senki sem gondolta, hogy a következő idényben be sem fogunk jutni a csoportkörbe. Sajnos nagy pechünk volt az utolsó meccsen, ahol a horvát Hajduk ütött ki idegenben lőtt több góllal. A meccs statisztikát tekintve viszont kijelenthető, hogy nem érdemeltünk kiesést. De ilyen a futball. Ez a kiesés olyannyira megfogta a csapatot, hogy az egész szezonban az elvágyódó játékosok lelki világával kellett törődnöm úgy, hogy közben eredményesnek is kellett lennünk. Nem volt könnyű feladat.

Mindezek mellett viszont sikerült ismételten bajnokká válnunk, továbbá az Európa Ligában is nagyon szép eredményt értünk el, ahol kis szerencsével akár a döntőbe is juthattunk volna.

Annak ellenére, hogy a hazai bajnokságot viszonylag simán behúztuk, úgy néz ki, hogy az Újpestre a jövőben komoly riválisként kell tekintenünk.

Az igazolási időszak tartalmasan telt. Jöttek is, mentek is. Főként a hátsó alakzatot kellett megerősítenem. Gondolnom kell a jövőre, így fiatal tehetségeket is hoztam. Többek közt az ifjú MTK nevelést (15, KH), Őze Krisztiánt, az ukrán tehetséget (15, CS), Polyakov-ot, valamint Nikolic-ot is visszacsábítottam a csapathoz, hátha tartalékként még jó szolgálatot tud tenni. No meg a szurkolók kedvence is volt az itt eltöltött két éve alatt.

Érdekesség:
Ami előtt viszont értetlenül állok, az a következő két képen látható. Hogy, miért, minek, mi célból??

2021/2022

Bajnoki Ezüst, Magyar Kupa
Magyar Szuperkupa, EL nyolcaddöntő

 ...és elérkeztünk az ominózus szezonhoz, amit a poszt címe is tökéletesen megfogalmaz. Ehhez a káoszhoz pedig egyetlen ember kellett, mégpedig egy meghatározó védőm, aki állandó kezdőként lépett pályára a csapatban, kedvenc klubja a Ferencváros, és kedvelt személyek között ott szerepeltem... a szezon végéig.

Az automatikus csoportkörben való indulás hozzásegített bennünket ahhoz, hogy ne kövessünk el még egy akkora bakit, mint az előző évben. Ráadásul ugye így már 2. kalaposak vagyunk, tehát elméletileg könnyebb dolgunk is van a sorsolást tekintve. Azonban a gyakorlat most mást mutatott. Volt egy nagy "comeback" összecsapásunk az Olympiakos-szal, amikor még úgy gondoltam, hogy ez a csapat nem csak képességeit tekintve erős, hanem mentálisan is.

Azonban a csoportmeccseken nem bizonyultunk legyőzhetetlennek.Viszont az U19-es gárdám erőn felül teljesített. Még a tavalyi U19 bajnok Manchester United-en is keresztül robogtak.

Mivel a bajnokság megnyerésére esélyünk sem volt, így ráfeküdtünk a Magyar Kupára, hogy ne maradjanak a szurkolók kupa nélkül. De a február óta 2%-on lévő csapatharmónia nem könnyített a helyzetünkön. Így a nem túl acélos, de becsületesen a döntőig eljutó Cegléd majdnem feltette az "i-re" a pontot. Amúgy az európai kupák értékét tekintve a Magyar Kupa előkelő helyen van jelenleg (emlékeim szerint 10. pozíció környékén).

Szezon elején, amikor még nem volt probléma a csapat moráljával, könnyedén behúztuk a szuperkupát, ahol a Diósgyőr esett áldozatul.

A góllövőlista trónját ismételten a következő Suárez-nek kikiáltott Valerio foglalta el. A remek szezont futó Újpest csapatából pedig ketten is felfértek a dobogóra.

Noha az idei év nem sikerült fényesre (az utóbbi éveket tekintve), mégis sikerült feljebb tornásznunk magunkat az európai klubok ranglistáján. Így most már a Ferencváros bekerült a TOP 20 európai futballklub közé.

Megosztanék még egy képet a magyar wonderkid-ről, Bárdi Gáborról, aki ferencvárosi nevelés. Sajnos csak 2025-ig szól a szerződése, amit akár meg is hosszabbíthatnék, de nem változtatható opcióként szeretné az új szerződésébe, hogy 13M €-ért elvihesse egy másik klub. Ez viszont teljesen elfogadhatatlan, hiszen hatalmas gyémántnak számít. Azonnal lecsapnának rá a legnagyobbak. Így kénytelen vagyok kivárni, hátha adódik egy pillanat, egy jó európai kupamenetelés, ami megváltoztatja a jövőbeli elképzeléseit.

 

A legyőzhetetlen sas

2019 nyarát írjuk, ismét lezajlott egy szezon a magyar bajnokságban. Az elmúlt idényekhez viszonyítva ez volt az első idényem a Ferencváros élén, amely a lehető legjobban alakult. Kevesebbet kellett aggódnom a sérültek miatt (gondolom a jobb infrastruktúra, több magasan kvalifikált orvos, mérsékeltebb edzésterhelés), kifinomult a már így is kellően összeállt taktikám, a csapat morális gondokkal szinte egy alkalommal sem küzdött, na és persze egy húzóemberem kivételével egyik sem ment el/vágyódott el.

A keretet ismételten meg kellett erősítenem, mert az előző évben a 30 bekapott góllal nem voltam elégedett. Ezért igyekeztem egy fiatal és kiváló képességű kapust találni. Ez sajnos nem jött össze. Ugyanis 29 évével a román Silviu Lung Jr nem nevezhető nagyon fiatalnak, bár kapus esetén ez cáfolható kijelentés. Mindenesetre a képességeivel nincs probléma, nem sokkal, de jobb kapus, mint a jelenlegi elsőszámú Omar.

Azonban a bolgár fiatal csatárom, Stanislav Ukupeychev bomba igazolásnak számít. Mondhatni belenyúltam a tutiba. Nikolic eladásával megüresedett egy poszt a támadó szekcióban, így muszáj volt hoznom egy fiatal, gólerős játékost. Akit még kiemelnék, az Tajti Mátyás személye. Sajnos a barcelonai kaland nem sikerült számára a legjobban. Ugyanis szinte szerephez sem jutott az alsóbb csapatban. Így viszont, hogy ingyen igazolhatóvá vált, el kellett hoznom 20 évesen. A potenciál még benne van, talán egy erős európai mértékkel közepes játékost még kihozhatok belőle. Nagy szükség lenne rá a válogatottnál.

Kimenő oldalon inkább csak tisztogatás történt, valamint kölcsönbe adtam több fiatal tehetségesnek tűnő játékosomat. Azonban nagy meglepetésemre a frissen feljutó Brentford bejelentkezett Nikolic-ért. Nem is akármilyen összeggel. A € 9.25M felül még további opcióként szerepel egy € 2.5M (10 meglőtt gól esetén), valamint a következő 3 hónapban meccsenként € 400e körüli összeg üthette volna a markomat, ha nem sérül le szezonkezdetkor 4 hónapra... I love FM :) Mindenesetre ez egy akkora összeg volt (még ha nem is volt rá szükségünk), amit nem szabadott elszalasztanunk.

A két csatártehetségem:

2018/2019

Magyar Bajnok, Magyar Kupa
Liga Kupa, Szuper Kupa

Talán nem írok újat azzal, hogy ismételten mi húztuk be a bajnoki kupát. Azonban most kiemelkedve a mezőnyből veretlenül vívtuk meg a magunk 30 mérkőzését, ahol nem csak kiemelkedő támadójátékunkkal, hanem összeszedett, koncentrált védekezésünkkel is színesítettük a pályára vitt játékunkat. Nagy meglepetés sem történt a szezonban, és Soroksár fiókcsapatom is bent maradt az első osztályban. Immáron viszont Shevchenko nélkül.

A bajnokság elég simán ment. Így lehetőségünk volt rotálni a keretet. A Liga Kupa mérkőzéseken általában a keveset játszatott és fiatal játékosaimat küldöm a pályára. Ezt mindig meg is szokták hálálni.

A döntőben a Győri ETO-val kerültünk össze, akik jóval kisebb ellenállást mutattak, mint azt gondoltam a meccs előtt. Ennek köszönhetően magabiztosan uraltuk az egész mérkőzést, és két gólt szerezve el is hódítottuk a kupát. Ezzel megvédve azt.

A Magyar Kupát sokkal többre tartom, mint a Liga Kupát. De ezt talán nem is kell magyaráznom. Viszont itt is igyekeztem az állandó játékosokat pihentetni. Itt már nehezebb dolgunk volt, ugyanis többször megizzadtunk a továbbjutásért. Az Újpest elleni rangadón csak hosszabbításban sikerült a továbbjutást érő gólokat meglőnünk, a Pécs elleni visszavágón majdnem sikerült ráfáznunk, és a döntőbe jutva a Debrecen sem adta ki könnyen a kezei közül az elsőséget. 

 A döntőt egyértelműen a kevés játéklehetőséget kapó csatáraimnak köszönhetjük.

A Szuper Kupa elhódításához a Videotonon kellett túljutnunk. Szerencsére nem fogtak ki jó napot.

Végül következzen a nemzetközi kupamenetelésünk, amit végre a Bajnokok Ligájában hajthattunk végre. A tavalyi Európa Ligás szereplés után igazi felüdülés volt (nem csak anyagilag, hanem atmoszférában is) újra a legjobb csapatok között megmutattatnunk magunkat. A csoportsorsolást követően nem fűztem nagy reményt a sikeres szerepléshez, viszont most koránt sem kaptunk olyan erős ellenfeleket, mint két évvel ezelőtt (Liverpool, Real Madrid, FC Porto). A Lyon-t tartottam megfogható csapatnak, a Sportingot már kevésbé (FC Porto-s vereségeket figyelembe véve), a Bayern München elleni pontszerzésben pedig egyáltalán nem bíztam. Velük úgy számoltam, hogy minél kisebb gólarány szülessen a két összecsapáson, mert úgy lehet esélyünk egy esetleges Európa Liga folytatásra. Nos, az elképzelésem szinte pontról pontra bejött. Sőt, az utolsó Sporting elleni hazai meccsen már egy döntetlen is elég volt ahhoz, hogy legalább az Európa Ligában folytassuk a nemzetközi szereplést. Azonban az élet közbeszólt... :) A kis Valerio góljával megelőztük a Sporting-ot, így mi jutottunk a Bajnokok Ligája legjobb 16 csapata közé. Siker!

A továbbjutás örömére meg is kaptuk az egyik legerősebb ellenfelet, a magabiztosan bajnokságot vezető Juventus-t. Úgy gondoltam, ha már kisebb szerencsével "túléltünk", legalább szépen "haljunk". Ez az elv az odavágón kiválóan működött. Ráadásul nem kis meglepetést okozva. Számomra viszont nem igazán az eredmény volt meglepetés, hanem a mesterhármasig jutó Ionut Serban. A román középpályást nem mondanám rossz játékosnak, de az erős közepesnél sem jobb. Szezon elején tartaléknak hoztam, ám ezen az összecsapáson csodát művelt.

A visszavágóról már nem készítettem képet, mert elég csúnyán megcsúsztunk Torinóban. Annyit elmondhatok, hogy a 4-0-nak még örülhettünk is.

Három taktikai felállást dolgoztam ki. Támadás, labdatartás, védekezés. Ezek közül a támadást használom szinte minden meccsen. Kivéve a nagyobb külföldi csapatok ellen, mert ott a védekezést részesítem előnyben. Bár érdekes, mert egy jól eltalált meccs előtti beszéddel + a támadó taktikámmal csodákat is lehet művelni (lásd Juventus odavágó és Lyon hazai meccs).

 

 

A keret, amely végig robotolta ezt a remek szezont.

Egyik legnagyobb felfedezettem. A Juventus-nál nem jutott szóhoz, viszont én ingyen hozzájutottam 20 évesen. Egy évet lehúzott a Pápánál kölcsönben, ahol közel 20 gólt szerzett. Ennek okán a rákövetkező szezonban neveztem a bő keretbe, amit számtalan góllal meghálált. Pedig nem akármilyen csatárok vannak előtte.

Az év játékosa a hazai bajnokságban.

Az év kapusa a hazai bajnokságban.

Nem csak a felnőtt bajnokságot, de az U21-est is sikerült behúznunk.

Sikerült bekerülnöm a Ferencváros legendái közé.

 Infrastruktúra aktuális állapota.

 FTC eredményessége számokban kifejezve.

Készítettem egy képet a Fradi összegző statisztikájáról.

Idén, és egyben az elmúlt éveket figyelembe véve a leggyorsabb gólt az uruguayi csatárom szerezte. Mindössze 34 másodpercre volt szüksége az eredményességre.

Az aktuális szezon házi gólkirályai az alábbi képen láthatók. Nemanja Nikolic nagyon magasra tette a lécet. Nem véletlen, hogy az újonc angol csapat akkora összeget kifizetett érte. Sajnos a szezon eleji sérülés kissé visszafogta a magyar csatárt eredményesség szempontjából. Ugyanis 8 mérkőzésen csak 1 gólig jutott. Ki is esett a Brentford.

A csapat anyagi helyzete stabil. Bevétel nem csak nemzetközi kupákból jön, hanem a szponzoroktól is és a szurkolóktól is. A szezon végi összegzés során kiderült, hogy a csapat motorjának nevével ellátott mezből fogyott a legjobban. Majd a két sztárcsatárom, az új szlovén támadó középpályás (még kevés lehetőséghez jutott), illetve a fiatal tehetség, Holman követte.

 

A klub kapcsolatai külföldi és hazai csapatokkal.

 

S végül egy kép, amely megmutatja, mit is ér a Fradi erősödése a nemzetközi színtéren.